Vénusz átvonulás - 2004.06.08.

A megfigyelés körülményei:
Vaskút (Kh.: 18^o 59' 3,9", Ész.: 46^o 6' 27", 106 m), 20T f/5,6 Newton; Baader fólia
Vizuális megfigyelés: 18 mm-es Ramsden okulár (63x), maratott üveg szálkereszttel (48"/osztás) és 12,5 mm-es Zeiss orthoszkópikus okulár (90x).
Minden időadat KözEI NyISz. Időmérés DCF-hez ellenőrzött karóra (óraállás +0,7 s) és stopper.

6:10 - A Napot sötét felhő takarja, de összefüggő felhőzet nincs.

6:32 - A Nap kibukkan a felhő mögül. A felhőzet csökken, a delelés környéki félhold is szépen látszik.

6:40 - A Nap egyre erősebben tűz, a horizontközeli felhőzet K-D-DNy irányban kb. 20 fokig emelkedik.

6:53 - A felhőzet tovább csökken (DK-D irányban 15 fok magasan). A Nap az udvari diófa irányában, a korona csúcsa alatt fél-egy fokkal: a megfigyelést nem fogja érdemben zavarni!

7:00 - 63x: a Napon egy B típusú AA, a két U egymástól 1'-re; a követőtől kb. ÉK 2'-re egy további U. A vezető folt pontosan a meridiánon helyezkedik el, a korong középpontjától 10-20^o-kal délre. (Később egy jóval távolabbi, negyedik követő kettős U-t is megfigyeltem, távolságuk egymástól kb. 3".) A DNy-i részen a perem közelében feltűnő fényes, elég nagy kiterjedésű fáklyamező látható.

7:10 - óragép bekapcsolva.

7:13 - a légkör párássága csökken, a napperem kissé rezeg; a szálkereszt metszéspontja PA 120^o-ra állítva, jöhet a Vénusz!

7:20:20,7 - (7:22:00-98,6 s-0,7 s) az észrevétel időpontja: kb. 5"-10" húrhosszúságú bemélyedés a peremen, a várt helytől kissé északabbra. (2)

A külső érintés pillanata természetesen nem érzékelhető: grafikusan meghatároztam, hogy mennyi idő alatt mozdul el a Vénusz annyit, hogy a fenti húrú körszelet mutatkozzon. A napkorong sugara 1890,8", a Vénuszé 57,8". A külső érintés a Winokkult program szerint 118 PA-nál, a belső 121 PA-nál történik. A fenti adatok szerint a két pozíció távolsága 76,08", amely szakaszt a Vénusz 19 min 32 s alatt teszi meg, ebből 3,89 "/min átlag­sebesség adódik. T1+5 s-nál a húrhossz 5,8", T1+10 s-nál 9,5", melyet reakcióidőnek tekintve

A belépés külső és belső érintésekor a bolygó középpontját összekötő szakasz a K-Ny iránnyal 11^o-os szöget zár be, míg a be- és kilépés külső érintési pontjait összekötő szakasz 13^o-ot; az eltérés valószínűleg abból adódik, hogy a PA értékek egész fokra kerekítettek, és ez az első eset rövid szakaszának hajlás­számításánál hibát eredményez.

7:23 - felhő takarja el a Napot.

7:26,5-től átvonuló felhőzet, de a napkorong rajta a növekvő Vénuszkoronggal jól észlelhető: a "feles kontaktust" 7:28-ra becsülöm.

7:29:30 - most már biztosan a felénél jobban rajta van a Napon a Vénusz, és a belépéshez viszonyítva délebbre is ment ~30"-35"-cel.

A szálkereszt alapján történő szögbecslések pontossága a legkedvezőbb esetben 5" körülire tehető; a jelen esetben nagyobb az eltérés az elméleti értéktől. A belépéstől eltelt bő 9 perc alatt a Vénusz topocentrikus deklinációja 13,75"-cel csökkent, melynek kicsivel több mint felét a csökkenő refrakció adja, a maradékot a Vénusz mozgása; a napi parallaxis változása ellentétes hatású (növeli a deklinációt), de nagyságrendileg kisebb (0,32"), ezért elhanyagolható.

7:33 - Ismét tiszta az égterület.

7:35 - A Vénusz középpontja 2 egységre (=8') a Nap déli peremétől. (ld. 1. ábra) Nagyításváltás 90x-re.

7:37 - Látszik a Vénusz légköre!!? A Nap előtti sötét kör íve kiegészül egy ezüstösen derengő vékony, de egyértelmű vonallal teljes körré, ugyanakkor ez egy kis "púpként" látszik a napperemhez viszonyítva. A napkorongon a bolygó korongja sötét, nagyobb a kontraszt, mint az égi háttérrel; a kontúr határozott, légkörre utaló jelenséget nem tapasztalok.

T2 + 8 s-ig még látszik a Vénusz légköre. (1)(3)

T2 + 20-40 s között a feketecsepp jelenség látszik, "ahogy a nagykönyvben meg van írva". (1)

T2 + 55 s-kor rés érezhető a Vénusz és a Nap pereme között. (1)

T2 + 75 s-kor a két korong határozott réssel elvált egymástól.

7:43 - ismét felhő...

7:55 - kb. most van a Vénusz és a Nap pereme között egy Vénusz-átmérőnyi távolság, de inkább kicsit kevesebb. A Vénusz korongja teljesen sötét, szemben az égbolt szürkés­feketéjével. A korong kontrasztos, nem diffúz, semmilyen légkörrel kapcsolatos dolgot nem lehet észrevenni.


9:30-10:20 - Bemutatás két vendégnek (Meichel Diana és Robert Schindele, Németország)

10:21 - A Vénusz középpontja 1,34 egységre (=5,36') a Nap déli peremétől. (ld. 1. ábra)

10:30 - a napszűrő fólián keresztül, szabad szemmel a Vénusz fekete pontja tökéletesen látható, mindhárman látjuk; eszerint a dolog kérdésessége filozófikus természetű lehet, mivel a korábbi Vénusz átvonulások alkalmával talán nem tértek ki rá?

12:29 - A Vénusz középpontja 0,85 egységre (=3,4') a Nap déli peremétől. (ld. 1. ábra)

12:50 - óragép bekapcsolva

12:57 - a Vénusz ~15"-re a napperemtől - felhő jön!

13:01:30 - a Nap kibújik a felhő mögül, de a nagyításváltást már nem merem kockáztatni!

T0 = 13:03:00-0,7s NyISz, a stopperóra indítása.

T0+33 s: a Vénusz és a napperem között egy érdekes sötét ív látszik másodperceken keresztül (ld. a rajzot).

T0+50 s: a feketecsepp jelenség észlelhető.

T0+135 s-ig világos ívként látható a Vénusz légköre, talán kevésbé határozottan, mint belépéskor, hossza kb. 20". (3)

(Az ábrák szigorúan méretarányosak és tájoltak.)

Kb. 13:13 - három és feledik kontaktus.

13:14 - felhő

13:15 - A Vénusz középpontja 0,65 egységre (=2,6') a Nap déli peremétől. (ld. 1. ábra) Okulárcsere f 18-ról f 12,5-re (90x).

13:18 - nagy, szürke felhő takarja el a Napot.

13:23 - 3-4 másodpercre látszott a Nap, a kilépési ponttól 20-30 fokkal északabbra, majd másfél perccel később kezdett derengeni a délebbi rész is.

13:25:30 - a Nap jól látható, de a perem már sima; 13:30-tól teljes fényben ragyog!

A fenti körülmények között a négyből három kontaktus észlelése, mérése - azt hiszem - óriási szerencsének mondható!

1. ábra

Az égi irányok szerint tájolt szálkeresztes okulárral a fenti négy időpontban meghatároztam a bolygókorong közép­pontjának távolságát a Nap déli peremétől, amint az a szövegben olvasható. A K-Ny-i pozíciókat időarányosan állapítottam meg. A megfigye­lésnek különösebb oka, célja nincsen, inkább egy rendel­kezésemre álló lehetőség kihasználása; ettől függetlenül alkalmas a be- és kilépés közepes pozíciószögének számítására, amely 119,4^o ill. 214^o-nak adódik.

(1) Sajnos az esemény izgalmában bármennyire igyekeztem memorizálni a változásokat, ezek a néhány perccel későbbi papírra vetéskor már (kissé) bizonytalanul idéződtek vissza; a stopperórám részidők mérésére nem alkalmas (a fenti időpontok egy gyors számlapra pillantás eredményei), de a jövőbeni hasonló esetben föltétlen szükségesnek látszik egy "írnok", vagy méginkább egy diktafon használata.
(2) A "T-x s" formában megadott időpont értelmezése: az esemény pillanatában elindított stopper egy későbbi, megfelelő T időpontban leállítva x másodperc időtartamot mutat; ezzel a módszerrel lehet a stopperórával mért időt a normál időrendszerbe elhelyezni az észlelés zavarása nélkül. Ez a szisztéma fordítva is alkalmazható: egy feljegyzett időpontban indítjuk a stoppert, és az esemény bekövet­keztekor állítjuk le. Az első esetben az esemény utáni "részidőket" olvashatjuk le másodperc pontossággal, míg a második esetben a pontosan mérendő esemény előttieket. (Természe­tesen a T időpontot a jelenséghez a lehető legközelebb kell választani, hogy a stopperóra esetleges járási pontatlansága ne növelje az eredmény hibáját.)
(3) A Vénusz légköre csak közvetlenül a T2 kontaktus előtt és a T3 kontaktus után, egyaránt csak a napkorongon kívül volt látható, de míg a belépéskor kb. két percen keresztül, addig a kilépéskor csak egy percig és gyengébben.

2004. szeptember 26.