Berkó Ernő barátom 2003. március 22-én 355 mm apertúrájú reflektorával és CCD kamerával többek között a HO 523 nevű trióról is készített felvételeket. G.W Hough kettőseiről egy külön írásom is megjelent a Meteorban, ami természetesen a honlapon is megtalálható (innen). Az Ikrek csillagképben található, most bemutatásra kerülő rendszer nem teljesen egyezik az ott leírt általános jellemzéssel, mivel standard-széles szögtávolsága ellensúlyozza a komponensek halványságát, így közepes nagyságú műszerrel elérhető.
Az 1893-ban felfedezett főpárról 1930-ig kilenc mérés áll rendelkezésre a US. Naval Observatory-ban, ahol a WDS-t szerkesztik; a következő megfigyelés - Berkó Ernőé - a mérés hibahatárán belül megegyezik azzal. A főcsillag szerepel a Bonner Durchmusterungban (BD +21o 1663) és a Tycho katalógusban is: sajátmozgása minimális, évszázadonként 0,35" KDK irányban. A 9"-nél némileg közelebbi B társ fényessége 11,2m.
Az Ernő által elsőként mért D komponens a GSC 1373 1606 sz. non-star objektum, 13,6m-s fotografikus fényessége folytán vizuálisan meglehetősen nehéz; a lentebb látható DSS képrészlet szerint a D tag fényessége vörös színben látszólag nem sokkal marad el az északra elhelyezkedő C-től.
DSS kép (ep.: 1954.12.22.) | Berkó E. felvétele (2003) |
Gondolom ezek után nem meglepő, hogy a rendszer érdekességét az eddig nem említett 11,7m fényességű C komponens adja. Ennek 2003-ig egyetlen, 1894-es mérése 34" szögtávolságot és 329 fokos pozíciószöget mond. Ernő ugyanekkora távolság mellett 3,14 fokos PA-t mért! Az ember első gondolata a sajátmozgás, ami 200 mas/év mértékkel nem lenne lehetetlen, de nézzük meg a DSS képet, amelynek eredetije 1954. december 22-én készült a Palomar-hegyi 48"-es Schmidt teleszkóppal. Minden különösebb méricskélés nélkül megállapítható, hogy a C társ a főcsillagtól majdnem pontosan északra helyezkedik el, pedig a 60 évvel korábbi és a 2003-as PA szerint 345o körül kellene lennie, ha a kísérőnek a fentebb kalkulált sajátmozgása lenne. Felvetődhet még az északnyugati irányban látszó halvány csillag kérdése, azonban ennek változó fényessége és/vagy nagy színindexe, valamint még nagyobb sajátmozgása sokkal eröltetettebb feltételezésnek mondható, mint az, hogy az 1894-es pozíciószög adata valamely okból hibás.
Vaskút, 2005. február. 6.