2005-ben katalogizált anonim észlelések

Anonim észlelések IV.

Eljött 2006. január 1-je, és vele a WDS katalógus Internetes letöltése, majd nyilván­tartási rendszerembe illesztése. A munka elkészültével örömmel láttam, hogy ismét vannak olyan új bejegyzések, amelyeket anonimként észleltem már korábban: három független rendszer és két kata­logi­zálatlan komponens kapott így hivatalos nevet. Ezeket - és Berkó Ernő egy felfedezését - ismertetem a továbbiakban. Mindenek előtt lássuk az összesítést, amely lehetővé teszi az egyes párok ismertetéséhez történő ugrást, valamint a katalógus adatok megtekintését is.

Az angol John Greaves neve (WDS-beli névkódja GRV) az elmúlt évben, 2005-ben jelent meg a katalógusban. Székfoglalója olyan jól sikerült, hogy a 2005-ben megjelent 1536 új bejegyzésből az ő nevét viseli 1146! Attól tartok, hogy kettősei az amatőrök körében nem lesznek közkedveltek: noha zömében széles-nyílt párok, de igen halványak, oly annyira, hogy több száznak főcsillaga 13^m-nál is halványabb.
1988. január 24-én 16:45 UT-kor kezdtem meg a munkát, átlát­szóság és nyugodtság tekintetében egyaránt közepes légkörnél. A legelső csővégre került kettősről az alábbi leírás született: "VGy 143 And (02056+4248), 90x: az Es 48 And-tól pontosan ÉNy felé 14'-re érdekes nyílt trió. A főcsillag 8,5^m körüli, a déli társ talán fényesebb, mint az északi, 9,5^m-10^m körüli, PA 200, szögtáv kb. 20". Az északi PA 10-15 irányú és kissé közelebbi 15-17"-es, minden esetre a PA különbség jól észlelhető, kb. 10^o. Észlelés a vonuló fátyol­felhőzet miatt rossz! 75x: az Es 48-tól É-ra 2,5 egység (10'), Ny-ra 55,4^s. A szálkereszt alapján a szögtáv. inkább 25"-30" körül van, mindkettőnél egyformán (T javult!!)" A leírásból kiviláglik, hogy a beosztásos szálkereszt a szeparáció becslésében is nagy segítséget jelent, de ívmásodperc pontosságot nem biztosíthat: a becsléssel ellentétben a mérés szerint a déli társ van közelebb a főcsillaghoz. Annak idején a szál­keresztes okulárral - jobb lehetőség híján - egy közeli, ismert koordinátájú csillaghoz (jelen esetben az Es 48 kettős) viszo­nyítva határoztam meg az anonim objektum koordinátáját. A triót Papp Sándor is észlelte és beküldte a Meteor kettős­rovatához, melynek akkor én voltam a vezetője; az 1988. áprilisi számban közlésre is került mindkettőnk "anonim" megfi­gyelése, melynek neve 2005-től GRV 111.

Az anonim észlelések első részét 2005 nyarán a következő szavakkal fejeztem be: " utoljára 2001. május 23-án észleltem anonim párt, de hátha jönnek még jobb idők..." A jobb idők eljöttek, sőt a 2005. július 27-én éjfél előtt észlelt anonim kettősöm ekkor már ARN 74 néven talán kata­logi­zált kettős volt, csak én nem tudtam róla.
Azt hiszem, nem írtam még sehol, hogy 1-2 éve egy uraságok által levetett notebook jóvoltából már nem koordinátákat tartalmazó listákat használok a távcső mellett, hanem számítógépet, de az osztott körös objektum beállítás továbbra is megmaradt. Az említett éjszaka az Ophiuchus csillagai vöröslöttek a képernyőn, és a BAL 1915 jelű kettős megfi­gyelése került sorra (ez is megérdemelne néhány szót, de majd egy másik alkalommal). A távcsőnél készült vázlat (ld. a mellékelt ábrát) mellé az alábbiakat írtam: " egy 8^m körüli csillagtól DNy 10'-re van ez az érdekes csillag­rombusz, amelynek Ny-i csillagai széles párok. Az 1 a legfényesebb, utána a 2, majd a kata­logi­zált BAL kettős. ... VGy 273 Oph (16264+0216), 90x: az 1 jelű anonim pár 30" - PA 25^o-os, fényességek 9^m/10^m."

1986. augusztus 14-én a Herkules csillagképnek egy érdekes területét sikerült kiválasztanom, mégpedig a BCH ezen konstelláció kettőseiről készült fénymáso­latának birtokában - köszönet érte Papp Sanyi barátomnak! A 6-osra becsült seeing számlájára írtam, hogy a 18:20 UT-kor megkezdett észlelés első három objektuma negatív volt 280-szorosig fokozott nagyítással is: a Σ 2215 bőven 1"-en belüli, a β 822 és a 17025+1940 (1950) koordinátájú Perry kettősök egyen­lőtlenek és 2"-nél kissé szoro­sabbra jelzettek. Idézem az észlelőnapló sorait:
"β 822 Her, 90x: PA 200 felé 1,5'-re 9^m azonosító csillag. 280x: narancs­sárga főcsillag, társ nem látható."
"Perry (17025+1940) 90x: PA 120 felé 12'-re a β 822-től, hasonló fényességű, de kékes­fehér színű. Azonosító 9^m-s PA 140 felé kb. 80"-re. 280x: társ nem látható!"
A BCH csak a főpárokról közöl adatot. A körül­tekintés mégis meghozta a gyümölcsét: érdemes volt a távoli kísérőket feljegyezni, de nemcsak az eggyel több megfigyelt pár miatt, hanem elsősorban az azonosság bizonyítása érdekében. Amikor a '90-es évek elején a WDS segítségével rendeztem a nyilván­tartást, a β 822 AC párjának 134^o-os pozíci­ószög adata komoly fejtörést okozott. Szerencsére a következő kiadásban megjelent az 1982-es mérés, 197 fokos PA-val. Azonban az első, 1914-es mérés az elmúlt évig szerepelt a katalógusban: ekkor állapították meg a washingtoni Naval Observatory-ban, hogy ez valójában a PRY 2 távoli kísérőjének mérése volt. A tévedés azzal magyarázható, hogy a két egymáshoz közeli trió kisérte­tiesen hasonló, csupán a C kompo­nensek pozíci­ószöge tér el jelentősen. Így tisztázódott, hogy a megfi­gyeléseim helyesek voltak, és a nyílt anonim pár a továbbiakban FOX 128 néven kereshető.

Mivel itt két triót érintettem, a teljesség kedvéért meg lehet jegyezni, hogy Berente Béla és Papp Sándor a nagyon szoros PRY 2 AB párt réssel bontva észlelte előbbi 20 cm-es Cassegrain távcsövével, 380-szoros nagyítással, mely leírások publikálásra kerültek a Meteor 1986/10. számában. Berkó Ernő 20 cm-es Newtonnal 2000.05.21-én észlelte; közlésre eddig nem került, ezért itt tenném meg, hátha valaki ennek alapján kap kedvet a kettősök felkeresésére.
"PRY 2 Her, 214x: sárgás­fehér-kék, PA 230-as csodás pár. Igen eltérő és szoros. Szinte a gyűrűfosz­lányokon ül társ. Sokára bírtam egyértel­műsíteni, de utána stabil tűhegyként látszik."
"BU 822 Her, 214x: (AB) Ilyen nincs!!!! Mint az előző, kicsit szoro­sabban. Szintén PA 230-as, igen szoros, igen eltérő pár. A színek: narancs és vörös. (C) Az igen laza, szintén igen eltérő C tag fehér, és PA 200 irányban látszik.
E két kettős ráadásul egymáshoz közeli fényes csillag."

A VGy 207 - 2005-től GRV 557 - egy apró hiányosságnak - és annak, hogy a kettősöket koordinátájuk alapján, osztott körökkel állítom be - köszönheti felfedezését.1989. augusztus 12-én éjfél előtt egy órával az átvonuló fátyol­felhőzet miatt be akartam fejezni a megfi­gyelést, de gondoltam, megnézem még a Σ 2887 jelzésű standard párt a Vízöntő csillagképben. Erről a csillag­képről egy kéziratos listám volt, melyet a fentebb már említett Sanyi barátom kivonatolt a BCH-ból, de a deklináció előjelét kifelejtette. A megfi­gyelés leírása ezek után a követ­kezőképpen szólt:
"VGy 207 Aqr, 90x, 220x: a 22148+0057 pozíciótól kb. 5'-re DNy-ra van egy PA 190-es, 9^m/10^m-s, 20-30"-es nyílt kettős. A Σ 2887 nem azonosítható."
A probléma megoldására másik barátomat, Berente Bélát hívtam segítségül, aki a Webb Celestial for Common Telescopes alapján a 2000-es koordinátát 22174-0042-ként adta meg. Így a -0057 1950-es epochájú deklináció már rendben volt, az Uranometria is jelez ott kettőst - csupán a Σ 2887 észlelése húzódott el majd' fél évig...

Egy héttel korábban az este első célpontja a Cepheus delta jelzésű szép kettőse volt. Ezt a következő feljegyzés követi: "VGy 206 Cep (22266+5810) 75x: A δ mellett halvány trió vonja magára a figyelmet: 8,5^m csillag mellett PA 5 irányban 25"-re 10^m-s, PA 320 felé 65-70"-re 9^m-s társak vannak. A főcsillag a δ Cep-től É-ra 0,1 egységgel (24") és Ny-ra 44,8^s-mal. (A kísérők egymáshoz viszo­nyított távolság aránya lehet, hogy 1:3-nál is kisebb - azaz a távoli távolsága esetleg 80"-ig elmegy.)" Az észleléskor a rendszerről semmilyen katalógus adatot nem ismertem; azt, hogy a főpár W. Herschel kettősei IV. osztályának 31. sorszámú párja, csak két évvel később, a SAC kettős­kata­lógus magyar­országi megjele­nésekor tudtam meg. Most az AC pár is bekerült a WDS-be ARN 79 néven.

Az eddig leírt öt eset mellé egy hatodikat is teszek: mivel honlapomon Berkó Ernőnek számszerűen több megfi­gyelése szerepel, mint nekem magamnak, valamint minden észlelése szerepel a nyilván­tartásomban, ezért nem tartom kakukk­tojásnak a közlést. Arról van szó ugyanis, hogy 2000 táján én javasoltam Ernőnek, hogy a Guide programban külön jelölt "non-star" objektumokat érdemes lenne megvizsgálni, nem kettős­csillagok-e? A monitoron zöld színnel történő jelölés miatt a projektet zöldpötty programnak neveztük el, és a vizuálisan megvizsgált csillagokat ZP kóddal és sorszámmal azonosítottuk. Ilyen észlelés száznál több történt az elmúlt években: Berkó Ernő munkáját ismertető, eredetileg a Meteorban megjelent cikk­sorozatom egyes részeiben szóltam róluk.
A Herkules-beli, általunk ZP 77 névvel jelölt pár 2005-től GRV 939 néven megtalálható a WDS-ben. Észlelése Ernő részéről 2000. június 5-én történt 35,5 cm-es Newton távcsővel, 263-szoros nagyítással: "164941+3045 Fehér-sárga, standard, eltérő, PA 200. 10,5^m+11,5^m, vagy picit halványabb. Két közeli csillagból a déli." A csillag a Guide Star Catalog-ban GSC 2589 965 számon szerepel.

A leírt esetekről zárásképpen megállapítható, hogy széles csillag­párok, de korábban is észlelték őket csillagászok: mindegyiknek egynél több mérése van, méghozzá a 19./20. század fordulójától kezdve. Az általam vizuálisan becsült pozíci­ószögek elfogadható pontosságúak, de a szög­távolságok sziszte­matikusan alul becsültek, van ahol 50 %-kal. Még egy megjegyzés a félreértések elkerülése végett: az idézett leírásokban - a 2005-ös VGy 273 kivételével - a koordináták 1950-es epochára vonatkoznak!

Vaskút, 2006.02.09.